Az ’56-os Emlékév képregénye a háromnapos Brüsszeli Képregény Fesztiválon is bemutatkozott. A Balassi Intézet meghívására Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint a világhírű magyar képregényrajzoló, Futaki Attila mesélt a kötetről.
A Futaki Attila rajzaira és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatójának forgatókönyvére épülő Budapest Angyala igazi sikertörténet. Az Egyesült Államokba emigráló, majd onnan hazatérő Angyal István életéről szóló kiadvány nemcsak a hazai képregény-rajongók körében aratott jelentős sikert, de a főhősön keresztül a fiatalabb generációkhoz is közelebb hozta a hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc szellemiségét.
A képregényt a magyarországi iskolákban is nagy érdeklődéssel fogadták a diákok, hiszen a tanárok segítségével a képregény számos hazai oktatási intézménybe eljutott. Így a legfiatalabbak számára is érthetővé és befogadhatóvá vált ’56 hőseinek a szabadságért és függetlenségért vívott küzdelme.
A Budapest Angyala című kötet brüsszeli bemutatóján Békés Márton elmondta, bár ő maga alkotóként nem vett részt benne, az ’56-os Emlékévet lebonyolító és a kötetet kiadó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány egyik vezetőjeként végigélte a képregény születését, amelynek kimondott célja volt, hogy a történet ívén keresztül is segítsék visszaadni a forradalmat a valódi hősöknek: a pesti srácoknak és lányoknak. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója kifejtette: a kötetben voltaképpen Angyal János, egykori pesti srác fiktív története elevenedik meg, aki 1956 után elmenekül Magyarországról, sikeres lesz az USA-ban, de a nyolcvanas évek végén visszatér, hogy bosszút álljon egy kegyetlen szovjet tiszten, aki sok bajtársa haláláért volt felelős.
Békés Márton a forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére megrendezett Emlékév kapcsán arról is beszélt, nem lehetett már tovább késlekedni egy ilyen jellegű emlékezéssel, hiszen azok a szabadságért és függetlenségért küzdő hősök, akik részt vettek a 20. század egyik legnagyobb antikommunista szabadságharcában, ma még köztünk élnek, a nekik való köszönetmondás pedig kötelességünk volt. Hozzátette: büszkék arra, hogy a valódi hősök történetét egy Magyarországon egyelőre kevésbé népszerű műfaj, a képregény nyelvén mesélhették el.
Mint mondta, a feladat már csak azért sem volt könnyű, mert 1956 történetét a kommunizmus idején meghamisították, a szabadságért küzdő pesti srácokat és lányokat évtizedeken át kiszorították az emlékezetből. Hiába omlott össze 1990-ben a kommunista diktatúra, mivel a kommunizmus bűnei fölött nem született ítélet, mint mondjuk a nácizmus fölött Nürnbergben, a kommunizmus velünk élő képviselői az elmúlt negyed században mindent megtettek, hogy a forradalom valódi természetét eltagadják – emlékeztetett a Terror Háza kutatási igazgatója.
Kiemelte azt is: fontos emlékezni arra, hogy a második világháború után kettészakadt világban 1956 hősei voltak azok, akik újra figyelmeztették Európa és a világ nemzeteit arra, hogy a szabadság és a függetlenség a legfontosabb értékeink – ezért is lenne nagyszerű, ha a Budapest Angyala a belga és a francia képregény-rajongókhoz is eljutna. Hozzátette: a brüsszeli eseményen jelenlévők közül talán vannak olyanok is, akik tudják, hogy mennyi európai városban tüntettek a harcoló magyarokért. 1956 arra is ráébresztette Európát, hogy sokkal több köt össze bennünket, mint elválaszt. 1956 erre a testvériségre és egymás tiszteletére emlékeztette a kontinens lakóit – mutatott rá Békés Márton.
Európa egyik legrangosabb, mintegy tízezer látogatót vonzó képregény fesztiválján műhelyfoglalkozás keretében a Budapest Angyala rajzolója, Futaki Attila a – Tintin sorozatot is gondozó – Le Lombard könyvkiadó által nemrég megjelentetett, Hypnos című képregényében szereplő oldalak megrajzolásának szemléltetésével mutatta be, hogyan készül egy képregény a forgatókönyvtől a vázlatokon át a ceruzarajzig és a véglegesítő színezésig, festésig.
A képregénypiac nemzetközi aspektusaival foglalkozó, Kopeczky Csaba és Futaki Attila részvételével zajló kerekasztal-beszélgetésen pedig arról volt szó, miként lehet fiatal művészként betörni a nemzetközi képregénypiacra.