Június 24-én nyílik a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum új időszaki kiállítása. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló tárlat az 1848-49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc jelképeinek összefüggéseire hívja fel a figyelmet.
1848 forradalma a polgári szabadságjogok kivívását és biztosítását, 1956 forradalma azok visszaszerzését tűzte ki céljául. Így teljesen természetes, hogy az ’56-os forradalom ’48 szellemiségén, esetenként programján alapult, és szinte teljes egészében annak szimbólumrendszerére épült – írják a tárlatról a Néprajzi Múzeum oldalán.
A tárlat az 1956-os események egyik kevéssé ismert, csak részben feldolgozott témáját, a forradalom szimbólumválasztásának máig ható üzenetét vizsgálja. Különböző forrásból származó – történeti, néprajzi, katonai és civil, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal mutatja be az eszmékhez és vágyakhoz rendelt jelképeket. Megjelenik többek között az egység szimbólumaként a zászló, a kokárda, illetve a két fontos történelmi fordulópontra egyaránt jellemző nemzetőrség.
Két, meglehetősen ritkán felbukkanó tárgy is szerepel a tárlatban: egy eredeti lyukas zászló 1956-ból, a közepéből eltávolított Rákosi címer darabjával és egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó. A most fellelt két darabot először tekintheti meg kiállításon a nagyközönség.
A tárlatban megjelenő 1848-as és 1956-os plakátok, újságcímlapok, iratfejlécek a forradalmi jelképek napok alatti kiformálódásáról és változásáról adnak hiteles képet. Utóbbiak betekintést engednek az ’56-os forradalom eseményeibe, a két forradalomban fellelhető párhuzamokba.
(Fotó: Fortepan)