A Magyar Szabadság Éve

Orbán Viktor: Október 23-a 60 év után is felemel és megtisztít

A magyarok sohasem mondanak le a szabadságról, nem törődnek bele az elvesztésébe, és a legreménytelenebb helyzetben is elő tudják varázsolni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, vasárnap a Kossuth téren.

15.00

 

Orbán Viktor beszéde elején külön köszöntötte az ünnepség díszvendégét, Andrzej Duda lengyel államfőt, a magyar és a lengyel nép barátságát pedig két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jellemezte. „Isten óvja Lengyelországot!” – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő az ünnepi nagygyűlésen október 23-át a büszkeség napjának nevezte, hozzátéve, október 23-a olyan közös örökség, amely 60 év után is felemel és megtisztít. Szavai szerint azt köszönhetjük 1956 hőseinek, hogy még a magyar történelem legsötétebb éveiben is volt mire büszkének lenni.

Orbán Viktor kiemelte: 1956 októberében Budapesten „a történelem menete fordulatot vett”, a „megjövendölt kommunista világforradalom helyett kitört a kommunista világ elleni forradalom”, és „megüzentük a Nyugatnak”, hogy a Szovjetunió sebezhető. A miniszterelnök hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz, mindig tudtuk, mit kezdjünk vele. Mindig egyszerű a kérdés: mi döntünk a magunk életéről vagy valaki mások - mutatott rá.

Orbán Viktor szerint, Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől”. A kormányfő szerint nem fogadható el, hogy az Európai Uniót egy modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyébe egy európai egyesült államok lépjen.

„Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A magyarok mindig a barátaink voltak, és a jövőben, a legnehezebb pillanatokban is mindig számíthatnak Lengyelországra - jelentette ki a Kossuth téri ünnepségen Andrzej Duda lengyel elnök, aki egy 1956-os forradalmi röpcédula szövegét idézte magyarul és lengyelül: „Lengyel-magyar barátságot/Jólétet és szabadságot!”

Elmondta, hogy a magyar forradalom előképének tekintett 1956. júniusi poznani munkásfelkelés résztvevői ugyanezt akarták: méltó életet és szabadságot, mindazt, amit a kommunizmus elrabolt tőlük. Hozzátette: a magyarok ennél is továbbmentek, a szovjet csapatok kivonását, függetlenséget, önrendelkezést, többpártrendszert követeltek.

Lengyelország büszke és hálás azért, hogy a magyar forradalmat segélyszállítmányokkal, véradással segíthette – emelte ki Andrzej Duda.

9.00 – Ünnepi zászlófelvonással megkezdődtek az október 23-i megemlékezések

Katonai tiszteletadás mellett, a Kossuth Lajos téren felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján.

Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, továbbá – mások mellett – Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint a diplomáciai testület képviselői.

Magyarországon hatvan éve, 1956. október 23-án tört ki a forradalom és szabadságharc. A kormány az évforduló alkalmából emlékbizottságot hozott létre, s az idei évet a Magyar Szabadság Évének nyilvánították. Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő. Az 1956-os Emlékbizottság elnöke Balog Zoltán, miniszter, társelnöke Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos.

(Fotó: MTI)

(Videó: kormany.hu)

 

Hírek