A szabadság iránti összefogás fontosságát hangsúlyozta Schmidt Mária, az ’56-os Emlékév kormánybiztosa, a Városligetben megrendezett Egy szabad országért fesztiválon.

Ha 1956 legvégső igazságát akarjuk kitapogatni, a remény, sőt, annak is a legmagasabb foka, a legyőzött kétségbeesés lesz a válasz. Mi magyarok valójában sohasem adjuk fel a reményt. A mögöttünk hagyott több mint ezer év megedzett bennünket, arra kondicionált minket, hogy nem adhatjuk fel soha, hogy, nincs vesztett ügy – jelentette ki Schmidt Mária kormánybiztos, az 1956-os Emlékév zárókonferenciáján, az Országház Felsőházi termében.

Tekintettel az elmúlt hónapok politikai támadásaira, valamint arra a tényre, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány egyik vezető munkatársa, az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetését ellátó Prof. Dr. Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora benyújtotta felmondását, a Közalapítvány Kuratóriuma  a megszokottól eltérően hozzájárul ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön a legutóbbi ülés jegyzőkönyvének azon szakasza, amely Horváth Miklós távozásával, valamint a Dózsa László és Pruck Pál fénykép-beazonosítási üggyel foglalkozik.  

Erről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, az ’56-os Emlékbizottság tagja beszélt a 88. Ünnepi Könyvhéten szervezett pódiumbeszélgetésen. Az eseményen Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója elmondta: büszke rá, hogy hatvan évvel az események után, az Emlékévnek köszönhetően végre sikerült bemutatni 1956 valódi hőseit.

Az ’56-os Emlékév kormánybiztosa erről az ’56-os cigány hősök portréit megfestő művész Angyalok verőfényben című kiállításának megnyitóján beszélt a Józsefvárosi Galériában.

A Heves megyei település új emlékműve a magyar történelem kiemelkedően fontos, sorsmeghatározó mozzanatait jeleníti meg.

Családi és gyerekprogramok, koncertek és utcabál várja az ünneplőket az 1956-os Emlékév egyik záró eseményén, június 16-án pénteken a Városligetben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére létrehozott Emlékbizottság társelnöke reméli, hogy '56 méltó helyére került a társadalomban.

A Vas megyei településen tartott átadóünnepségen V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára mondott ünnepi beszédet.

Az 1956-os forradalom két szerencsi áldozatának, Ifj. Tatay Zoltánnak és Oleár Istvánnak a tiszteletére avattak emlékművet és mellszobrot Szerencsen.

Az a megalázás, amit a magyarokkal és a lengyelekkel csinál Angela Merkel kormánya még nagyon-nagyon sokba fog kerülni a németeknek. Pedig Helmut Kohl és Konrad Adenauer hálás lenne Orbán Viktornak, amiért lezárta a déli határt és megmentette Németországot az invázió folytatásától – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Az 1956-os Emlékbizottság elnöke erről Balatonkenesén, az ’56-os Emlékév keretében belül zajló ötezer fős pedagógusképzés záróeseményén beszélt. Schmidt Mária, az Emlékév kormánybiztosa hangsúlyozta: a teljes történelemtananyagot újra kéne gondolni.

A gránitból készült emléktábla a település szívében kapott helyett. Az új Büszkeségpontot a helyi általános iskolások ünnepi műsorával avatták fel.

A Zala megyei település számára Major Janka helyi szobrászművész készítette el az 1956-os forradalom és szabadságharc új emlékművét.

Márianosztrán mutatták be A magyar kereszténydemokraták és 1956 című tanulmánykötetet, amely a kereszténydemokrata politikusok szerepvállalását mutatja be a hatvan évvel ezelőtti eseményekben.