A Magyar Szabadság Éve

Schmidt Mária: 1956-ban a magyarok függetlenséget, szabadságot és demokráciát akartak

1956 egyetemes jelentőségű esemény volt, az első és egyetlen olyan szabadságharc a kommunizmus ellen, amelynek kizárólag politikai célkitűzései voltak – hangsúlyozta Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján.

A Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című tárlat létrejöttét támogató 1956-os Emlékbizottság társelnöke kifejtette, a forradalom és szabadságharc nem a lakosság életminőségének javításáról szólt, hanem arról, hogy a magyarok függetlenséget, szabadságot és demokráciát akartak a szovjet típusú totalitárius rendszerrel szemben. Schmidt Mária hozzáfűzte: „vannak pillanatok, amikor meg kell menteni a hazát. 56 ilyen pillanat volt”.

Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár a forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő tárlat megnyitóján úgy fogalmazott: a kiállítás rámutat, hogy a művészet segít megérteni a történelmet, a hősiességet, a célokat, amelyekért elődeink saját életük kockáztatásával küzdöttek.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója a tárlat hivatalos megnyitója előtti sajtóbejáráson arról beszélt: egyesekben él a vágy, hogy az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó megemlékezések legyenek hasonlóak a rendszerváltozás előtti rangos kommunista ünnepekhez, felvonulásokhoz. „Ez a kiállítás viszont egy bonyolultabb nyelvet beszél, a látogatóknak szembesülniük kell a hazugságokkal is” – fogalmazott Csorba László.

A kiállítás egyik kurátora, Gál Vilmos az eseményen hangsúlyozta: forradalmi időkben semmi sem olyan hatásos, mint a szimbólumok bukása, 1956-ban pedig számos hazug szimbólum bukott meg, a tárlat ezeket a pillanatokat igyekezett megragadni. Példaként említette a ledöntött Sztálin-szobrot, amelynek talán legnagyobb méretű fennmaradt darabja is megtekinthető a kiállításon.

A tusrajzokat, akvarell és olajfestményeket, szitanyomatokat, kisplasztikákat, érmeket, linómetszeteket és más műtárgyakat is felsorakoztató tárlaton megjelennek a forradalom leverését követően berendezkedő új hatalmat támogató művészek alkotásai is.

A november 15-ig látogatható kiállítás utolsó részében többek között az 301-es parcella 1989-es emlékműpályázatára beérkezett makettek, valamint a forradalom 50. évfordulója előtt tisztelgő 2006-os plakátpályázat alkotásai is láthatóak. 

Hírek