Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Karátson Gábor festő, író, filozófus egykori műteremlakásában megnyitott emlékhelyen. A Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont 2018 januárjától lesz látogatható.

Az 1956-os Emlékbizottság pályázatán elnyert támogatás lehetőséget nyújtott arra, hogy görög nyelven is megjelenjen a Markó György történész Hellasztól a Práter utcáig  című, André Konstandinidisz 1956-os szabadságharcos életét feldolgozó monográfia. A forradalom 61. évfordulójáról szóló megemlékezések keretében az athéni Magyar Nagykövetség könyvbemutatót szervezett, amelyre meghívták a könyv szerzőjét is.

A Terror Háza Múzeum programigazgatója az ’56-os pesti srácok és lányok korábban méltatlanul elfeledett történetéről mesélt az M5 októberi 23-i műsorában.

1956 két üzenetet hordoz: az egyik a szabadság tisztelete, a másik a nemzeti büszkeség – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Állatorvostudományi Egyetem Aulájában tartott beszédében.  

1956-ban megmentettük a nemzet becsületét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án a Terror Háza Múzeum előtti díszünnepségen. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt hangsúlyozta, 1956 kapcsán a legfontosabb feladat számunkra az, hogy miképp tudjuk a gyerekeinknek és unokáinknak a magyar szabadságért vívott szellemi, lelki küzdelmet és az érte folytatott fegyveres harcot átélhetővé, értelmezhetővé tenni.

Ahogy 1956-ban is meg kellett küzdeni a szabadságért, úgy most is „harcolni kell, hogy minden olyan értéket, amely Magyarország számára fontos, meg tudjunk őrizni” – jelentette ki Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedd délelőtt a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: ebben segítenek a nemzeti ünnepek, és ennek jegyében készülnek az október 23-ai megemlékezésekre is.

Varga Csaba fotóművész 56 Múlt és jelen – képes időutazás című könyvének képeiből nyílt időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban. Az esemény vendégeit Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója köszöntötte. Ezt követően Békés Márton kutatási igazgató nyitotta meg a tárlatot.

A Terror Háza Múzeum és a Budapesti Operettszínház egyaránt fontos feladatának tekinti, hogy 2017 októberében, az 1956-ra történő emlékezés napjaiban ismét központi témaként foglalkozzon a forradalmi eseményekkel, így a két intézmény úgy döntött, stratégiai partnerként működnek együtt, hogy a történelem és a zene együttes erejével emlékezzenek ’56 történéseire, hőseire.

Egy okostelefon és egy papír VR-szemüveg segítségével bárki, bármikor megnézheti a Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956-2016 című virtuális valóság kiállításának kisfilmjeit.

Békés Márton hétrészes sorozatban publikálja az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás vezetőinek szocializmuson átívelő, máig elszámoltatás nélküli történetét. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója vizsgálódásainak eredményeiről beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ha szeretné átélni milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy ’56-os utcai harc, egy szovjet katonai erődemonstráció, egy barikádok mögött szövődő szerelem, egy vörös csillag leverése vagy egy vallatás, október 1-ig még megteheti a Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956–2016 című időszaki kiállításának rövidfilmjei megtekintésével.

Az ’56-os Emlékév képregénye a háromnapos Brüsszeli Képregény Fesztiválon is bemutatkozott. A Balassi Intézet meghívására Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint a világhírű magyar képregényrajzoló, Futaki Attila mesélt a kötetről.   

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mítoszát többféleképpen feldolgozták már, de a képregény eddig nem tartozott azon médiumok közé, amelyet a pesti srácok és lányok küzdelmének megörökítésére használtak volna. Azaz ez sem teljesen igaz, mert – amint Békés Márton történész, a budapesti Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a foter.ro-nak elmondta – nem kisebb művész készítette az első (igaz, csak négyoldalas) képregényt a magyar forradalomról 1959-ben, mint Jack Kirby, akit többek közt Amerika kapitány figurájának megalkotójaként ismerünk.

Azt szeretném, ha a cikksorozatom azoknak a hősöknek állítana emléket, akiknek a megtorlás során kellett meghalniuk – mondta Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója az Origónak annak kapcsán, hogy keddtől egy hétrészes cikksorozatban mutatja be az 1956-os szabadságharc megtorlásában aktív szerepet játszó, még köztünk élő öt ember életpályáját. Békés kifejtette, nem hiszi, hogy az igazságszolgáltatási szervek ezekkel az emberekkel szemben igazságérzetünket kielégítő módon és gyorsan tudnának eljárni, a megtorlók megtorlása ugyanakkor nem csak jogi, hanem érzelmi kérdés.

A Terror Háza Múzeum történész munkatársai öt napra Kolozsvárra költöztek, hogy testközelből bemutathassák az erdélyi fiataloknak a pesti srácok és lányok világtörténelmet író bátorságát.

A Bács-Kiskun megyei településen felállított ’56-os emlékmű átadóünnepségén Grezsa István miniszteri biztos mondott ünnepi beszédet.

A bányászváros határában, egy szögesdróttal övezett területen, egy őrtoronyból és egy gránittáblából álló emlékművet avattak fel pénteken az 1956-ban megszűnt, Kocsedónak nevezett, volt XVIII-as aknai rabtáborra emlékezve.

Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Pethes József, Újireg polgármestere leplezte le a faluháza mögött állított Büszkeségpontot.

Büszkeségpontot avattak Nagylóc központjában, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.

Akciótörténet 1956-ból. Kiállításon mutatják be a nemrég megjelent Budapest angyala című képregényt. A hirado.hu írása.

A HybridArt Space-en megrendezett, A képregény angyalai című tárlat megnyitójára a Budapest Angyala című ’56-os képregény alkotói, Tallai Gábor forgatókönyvíró és Futaki Attila rajzoló jelenlétében került sor. Köszöntőjében Tallai Gábor a mű keletkezéséről és küldetéséről is beszélt. 

Tekintettel az elmúlt hónapok politikai támadásaira, valamint arra a tényre, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány egyik vezető munkatársa, az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetését ellátó Prof. Dr. Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora benyújtotta felmondását, a Közalapítvány Kuratóriuma  a megszokottól eltérően hozzájárul ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön a legutóbbi ülés jegyzőkönyvének azon szakasza, amely Horváth Miklós távozásával, valamint a Dózsa László és Pruck Pál fénykép-beazonosítási üggyel foglalkozik.  

Az ’56-os Emlékév kormánybiztosa erről az ’56-os cigány hősök portréit megfestő művész Angyalok verőfényben című kiállításának megnyitóján beszélt a Józsefvárosi Galériában.

A Heves megyei település új emlékműve a magyar történelem kiemelkedően fontos, sorsmeghatározó mozzanatait jeleníti meg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére létrehozott Emlékbizottság társelnöke reméli, hogy '56 méltó helyére került a társadalomban.

A Vas megyei településen tartott átadóünnepségen V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára mondott ünnepi beszédet.

Az 1956-os forradalom két szerencsi áldozatának, Ifj. Tatay Zoltánnak és Oleár Istvánnak a tiszteletére avattak emlékművet és mellszobrot Szerencsen.

Az a megalázás, amit a magyarokkal és a lengyelekkel csinál Angela Merkel kormánya még nagyon-nagyon sokba fog kerülni a németeknek. Pedig Helmut Kohl és Konrad Adenauer hálás lenne Orbán Viktornak, amiért lezárta a déli határt és megmentette Németországot az invázió folytatásától – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A gránitból készült emléktábla a település szívében kapott helyett. Az új Büszkeségpontot a helyi általános iskolások ünnepi műsorával avatták fel.

A Zala megyei település számára Major Janka helyi szobrászművész készítette el az 1956-os forradalom és szabadságharc új emlékművét.

Márianosztrán mutatták be A magyar kereszténydemokraták és 1956 című tanulmánykötetet, amely a kereszténydemokrata politikusok szerepvállalását mutatja be a hatvan évvel ezelőtti eseményekben.

Büszkeségpontot avattak Modori Sándor, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának emlékére Borszörcsökön.

A Terror Háza Múzeumot is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (továbbiakban: az Alapítvány) felháborítónak és morálisan vállalhatatlannak tartja a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség döntését, miszerint nem bűncselekmény az 1956-os forradalmat és szabadságharcot ellenforradalomnak és ’56 hőseit fasisztának nevezni.

Az enyingi Vas Gereben Könyvtárban mutatták be Vajda Jenőné, Németh Terézia: Nem haltatok meg hiába című könyvét, amely a szerző 1956-os naplófeljegyzéseit tartalmazza.

A székelyföldi mintára készült új Büszkeségpont a nemzeti összetartozás és a múlt iránti tisztelet kifejezésének jegyében jött létre.

„Ilyen nagy dolog a szabadság…” címmel módszertani kiadvány jelent meg Zalaegerszegen, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett iskolai ünnepségek lebonyolításához nyújt segítséget a pedagógusoknak.

A Szentháromság téren álló, női alakot formáló, új köztéri alkotást Máté István és Lantos Györgyi szobrászházaspár tervezte és készítette el.

Több mint 100 fiatal vett részt Az ÉN 56-om! ifjúsági programsorozat történelmi vetélkedőjén a székesfehérvári városháza dísztermében.

Az új nyugat-magyarországi Büszkeségpont egy 2006-ban telepített, lyukas zászlót formáló emlékerdő felújítása által született meg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit felelevenítő festményeket adományozott a Szikla Alap a Művészetért Egyesület a nagykanizsai Piarista Iskolának. A tíz darabból álló sorozat három művész – Joó Attila, Makray János és Milan Gergi – alkotásai, melyek létrejöttéhez az 1956-os Emlékbizottság nyújtott támogatást.

A IV-XV. kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság épülete előtti büszkeségpont az 1956-os Emlékbizottság és a Közép és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítvány támogatásával jött létre.

A ciszterci rendhez kapcsolódó, 1956-os témájú köteteket mutattak be a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében. A könyvek megjelenését az 1956-os Emlékbizottság támogatta.

A GPS alapú BudAPP mobilapplikációval olyan, az ’56-os események során fontos szerepet játszó, emblematikus budapesti tereken és utcákon mehetünk végig, mint a Corvin köz vagy éppen a Széna tér.

A Helsinki úton, a Pesterzsébet és Soroksár határán álló egykori Juta-domb helyén avatták fel Vizsolyi János szobrászművész Memento Vivere! (Gondolj az Életre!) című, ’56-os forradalmároknak emléket állító alkotását.

Nyolc ’56-os forradalmár arcképe szólal meg a hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc áldozatainak emléket állító Pesti Srácok hangjai című kiállításon. A korabeli fotók felhasználásával készült installációkból egy kézi hajtókar segítségével csalhatják ki a dallamot a látogatók a Várkert Bazárban megtekinthető ingyenes kiállításon.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről és szemtanúiról, valamint az akkoriban megfigyelhető egyéni és közösségi cselekvésmódokról mutattak be köteteket a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

Család- és ifjúságtörténeti roll-up kiállítást rendez a Családháló közösség budapesti általános és középiskolákban. Az április 28-ig megtekinthető tárlatsorozat célja, hogy a szervezők az 1956-os forradalom és szabadságharcról szóló történetekkel minél közvetlenebbül szólítsák meg a diákokat.

Fohásszal emlékeztek 1956 unitárius áldozataira a Budapesti Unitárius Egyházközség tagjai. A 2017. április 22-i megemlékezésen Barabássy Somogy Örs szobrászművész alkotását mintegy száz hívő és vendég jelenlétében avatták fel az Egyházközség udvarán. 

Hiánypótló alkotásokat mutattak be a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében. A szuezi válság és Magyarország 1956. Tanulmányok című kötetet, valamint A szuezi válság és Magyarország 1956. Diplomáciai iratok a magyar forradalom és szabadságharc, illetve a szuezi válság történetéhez című dokumentumgyűjteményt a Veritas Történetkutató Intézet munkatársai szerkesztették.

Megalkuvást nem ismerő, de békés eszközökkel küzdő embernek írta le Mindszenty Józsefet az egykori hercegprímásról készült szobor avatóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Kisnémediben.

A varsói magyar nagykövetség épületével szemközti oldalon felállított, a hatvan évvel ezelőtti magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékmű avatásán részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke.

Ujvári László 1956-os forradalmár életútjáról szóló könyvet mutattak be Tiszafüreden.

Kétnapos tanácskozást rendez az 1956-os forradalom és szabadságharc különböző nézőpontú és megközelítésű olvasatairól a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) április 24-én és 25-én Budapesten, a Kazinczy utcai Kazimír Házban.

A hatvan évvel ezelőtt meggyilkolt vértanúsorsú pap, Brenner János tiszteletére állítottak szobrot Szombathelyen, a nevét viselő általános iskola és gimnázium udvarán. Az egykori rábakethelyi káplánt a kommunista államhatalom gyilkoltatta meg brutális kegyetlenséggel. Halálának körülményei mai napig tisztázatlanok.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósult, Jacek Kwieciński szobrászművész tervezte emlékmű két egymással összekapcsolódó, lengyel és magyar nyelvű táblából áll, amelynek tetejét emberi alakok díszítik.

Látványos épületfestéssel színesített ünnepi rendezvénnyel emlékeztek a hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc költőire és íróira a Költészet Napján. A Magyar Írószövetség 1956-os programsorozata, az Írók a forradalomban egyik látványos záróakkordjaként fényfestést láthatott a közönség.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi vonatkozásairól Kun Miklós történész tartott előadást, majd Horváth Attila alkotmánybíró idézte fel a megtorlás legfontosabb magyarországi és vajdasági fejleményeit.

Juhász Dávid festőművész portrésorozata azokat a fiatal férfiakat helyezi a középpontba, akik a forradalmat szabadságharccá változtatták. A pesti srácokat, akik fegyvert ragadva bizonyították bátorságukat és helytállásukat.

A Dobó István Vármúzeum által készített tárlaton a város korabeli tárgyain és dokumentumain keresztül ismerhetőek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei.

Új honlap indult útjára, hogy megörökítse a Dél-Afrikába kivándorolt ’56-osok történeteit. A forradalom leverését követően több hullámban, csaknem háromezer magyar emigráns érkezett az afrikai kontinensre. 1956 életük meghatározó élménye maradt, amelyről, a weboldalon összegyűjtött dokumentumok és interjúk mesélnek.

1956-os emlékművet és büszkeségpontot adtak át Kompolton, a helyi általános iskola előtti emlékparkban. A projekt megvalósulását az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.  

Az andorrai hercegség parlamentjének történelmi épülete ad otthont az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét bemutató vándorkiállításnak Andorrában. A hatvan évvel ezelőtti eseményeket és azok spanyolországi visszhangját bemutató spanyol nyelvű vándorkiállítást Madrid, Barcelona, Estepona, Burgos, Bilbao, Gijón, Valencia, Tenerife és Valladolid után tekintheti meg az andorrai közönség március végéig.

A hágai magyar nagykövetség március 16-án mutatta be „Az 1956-os magyar forradalom – 60 évvel később. A hollandiai 1956-os emlékévad” című dokumentumfilmet. A filmben magyarok és hollandok mesélnek emlékeikről és az emlékezés jelentőségéről.

Az 1956-os Pesti Srác Alapítvány szervezésében konferenciával, plakátkiállítással és könyvbemutatóval emlékeztek meg a hatvan évvel ezelőtti forradalom eseményeiről, a Stefánia Palotában.

A Pannon töredék című filmmel folytatódik 2017. március 14-én a Magyar Írószövetség 1956-os tematikájú filmklubja. Idén három, a rendszerváltás után készült témába vágó alkotást tűznek műsorra a Magyar Írószövetség Klubtermében.

Magyarországon 1956 októbere olyan történelmi pillanat volt, amikor mindenki egy emberként akart szabadságot, és megvalósult a nemzeti egység – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Kisbéren, az 1956-os és a hozzá kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző „Büszkeségpont” átadásán.

Négynapos kiállítással emlékeztek meg 1956-ról a tajpeji Magyar Kereskedelmi Irodában. A tajvani vendégek a forradalom eseményeit és hőseit bemutató roll-upok segítségével ismerkedhettek meg 1956 történetével.

Koszorúzással, kerekasztal-beszélgetéssel és kiállítással emlékeztek meg Krusevó városában az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott rendezvényen az 1956-os forradalom és a határon túli magyarság kapcsolatát vizsgálták az előadók.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján a New York-i magyar konzulátuson Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője az ötvenes évek magyarországi és észak-koreai kommunista diktatúráinak kapcsolódási pontjairól, illetve az észak-koreai diákok '56-os forradalomban játszott szerepéről tartott előadást.

Hat spanyolországi helyszín után február végétől a Valladolidi Egyetem Bölcsészettudományi karán tekinthető meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára készült vándorkiállítás. A tárlatot Daniel Miguel San José, a Valladolidi Egyetem rektora, Javier Castán Lanapsa, a kar dékánja, Guillermo Pérez Sánchez professzor, valamint Győri Enikő nagykövet nyitotta meg.  

Egy hónapig látható az „1956 – A szabadságért és függetlenségért” című kiállítás a Lett Nemzeti Levéltár rigai belvárosi épületének kirakataiban. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósult utcakiállítást március végétől további lettországi városokban tekinthetik majd meg az érdeklődők.

Hat új, 360 fokos technológiával rögzített filmet élhet át a látogató a Terror Háza Múzeum időszaki kiállításán, ahol a virtuális szemüveg segítségével egyszerre lehet a jelenetek szereplője, operatőre és vágója is. Az Egy akaraton 1956-2016 című kiállításról, a különleges technikáról és az emlékév további érdekességeiről Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója beszélt hétfőn a Karc FM, Hangoló című műsorában.

A tuniszi Manouba Egyetem Bölcsészettudományi Karának meghívására tartott előadást Kecskés D. Gusztáv történész az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékezetéről.

Babay István mellszobra mellett Hollay Frigyes zenetanár domborművét is február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján leplezik le.

Máig aktuális, hogy milyen volt a viszony az egyház és a kommunista államhatalom között - hangsúlyozta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a Keresztény társadalmi mártírium 1944-1956 című nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.

Szűcs Sándornak, a záhonyi vasútállomás 1956-os főnökének tiszteletére avatott emléktáblát a hős vasutas szülővárosában, a kárpátaljai Csapon Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke.

A „Csángó madonnák” című kerámia-kiállítás március végéig látható a pozsonyi Magyar Intézetben, míg a felvidéki Galántán az „1956 – A szabadságért és a függetlenségért” című kétnyelvű tárlattal tisztelegtek a forradalom hősei előtt.

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére állított emlékművet avatott pénteken a mexikóvárosi magyar nagykövetségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A nagykövetség épülete mellett álló bronz dombormű Kepenyes Pál Mexikóban élő magyar szobrászművész alkotása, aki maga is tevékenyen részt vett a forradalomban.

„Az életből csak ennyi fény maradt, / Csillagos ég, tenyérnyi napsugár. / Ezt vártuk nap-nap, homályos falak / Üregéből esténként-délután. / S elvették ezt is, a tenyérnyi napot: / Bebádogoztak minden ablakot.” Tollas Tibor Bebádogoznak minden ablakot című verséből is hallhatott részleteket a nyíregyházi közönség a miskolci Éltető Lélek Irodalmi Kör Egyesület legutóbbi zenés-verses irodalmi előadásán. Az ’56-os Emlékbizottság támogatásával megvalósult műsort már több helyszínen, egyebek között Egerben, Putnokon, Sárospatakon és Székesfehérváron láthatták az érdeklődők. 

A chicagói lengyel kultúra fellegvárának tartott Copernicus Centerben rendezték meg a Chicagói Magyar Kulturális Tanács szervezésében, a Főkonzulátus és az ’56-os Emlékbizottság támogatásával, a helyi magyarság ünnepi megemlékezését, amelynek vezérszónoka Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnöke volt.

„A Szabadság Szerelmesei – megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról filmmel és zenével” című programmal zárult a Szöuli Magyar Nagykövetség 1956-os programsorozatának záróeseménye. A filmvetítéssel, pódiumbeszélgetéssel és minikoncerttel színesített rendezvény keretében az érdeklődők megtekinthették az „1956 – A szabadságért és függetlenségért” című tablókiállítást is.

Az 1956-os témájú dráma szerzője, Kiss József író, rendező, a Szigligeti Színház művészeti vezetője a darab születéséről, hátteréről és történetéről beszélt a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár Művészeti Szalonjában.

A Szabadság FM – kapcsoljuk az ’50-es éveket című előadásban Janklovics Péter, a Dumaszínház ismert humoristája színházi stand-up keretében vezeti be a nézőt a korabeli mindennapok keserédes humorának világába. A tíz alkalommal játszott előadássorozatban Czutor Zoltán (Belmondo Zenekar) interpretációjában a korszak legnagyobb slágerei is felcsendülnek.

Az 1956-os magyar forradalomról és a demokratizálódási folyamatokra gyakorolt hatásairól rendezett konferenciát a napokban a magyar ENSZ-misszió New Yorkban.

Megnyílt az Lebomló tükrei az emlékezetnek –Erdélyi alkotók és 1956 című tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A kiállítás a forradalom kevésbé ismert vonatkozásaiból ad ízelítőt a múzeum „Ilyen nagy dolog a szabadság?” című kiállításához kapcsolódva.

1956-ról közöl gazdagon illusztrált, angol nyelvű összefoglalót a Budapest Business Journal január 13-i száma. A melléklet célja, hogy a Magyarországon élő és dolgozó üzletemberek és családjaik, valamint a hazánkba látogató külföldi turisták is jobban megismerjék az 1956-os forradalom eseményeit.

Nyilvános zenei döntőt rendez január végén a Magyar Írószövetség a Szavakban lobog címmel meghirdetett, ’56-os tematikájú dalszerzői pályázatának lezárásaként. A közönség, valamint a  költőkből és zenészekből álló szakmai zsűri a döntőbe jutott öt legjobb formációt hallgathatja meg a Kossuth Klubban.

Októberben jelent meg Markó György Hellasztól a Práter utcáig című kötete. A szerző és Szidiropulosz Archimedesz görög származású magyar történész az M5 Esti kérdés című műsorában beszélt a könyvről és arról, hogyan viszonyultak a görögök az ’56-os forradalomhoz.

Az osztrák középiskolások egy, a bécsi nagykövetség által összeállított oktatási CD ROM segítségével ismerkedhetnek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egri hőseiről jelent meg hiánypótló kötet Egerben az 1956-os Emlékbizottság támogatásával. Szecskó Károly helytörténész Emberi sorsok, 1956 című kötete hatvan életrajzot mutat be, több évtizedes kutatás és számos interjú eredményeként.

Az 1956-os forradalom és szabadságharcról jelentetett meg reprezentatív albumot a Hansági Múzeum, az ’56-os Emlékbizottság támogatásával.

Világhírű magyar művészek közreműködésével, egyedülálló koncertturnéval emlékeztek ’56 hőseire Európa-szerte október közepétől november végéig. A MÜPA szervezésében az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló „Freedom First – A Magyar Szabadság Éve” című koncertsorozat előadásaira 25 európai nagyvárosban – a többi között Londonban, Berlinben, Párizsban, Zürichben, Genfben, Brüsszelben és Bécsben – több mint 20 ezren voltak kíváncsiak.

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójához kötődő madridi rendezvények megszervezéséért emlékérmét vehetett át Győri Enikő nagykövet a népműveléssel és szociális tevékenységgel foglalkozó Asociación Española de Palabra Culta y Buenas Costumbres spanyol egyesülettől.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából az INVERSEDANCE „Ajtók kilincs nélkül” című darabjának ősbemutatóját láthatta a közönség a brüsszeli Théatre Marni-ban. A számos szakmai elismerésben részesült hivatásos táncművészekből álló együttes vezetője Fodor Zoltán.

A Prágai Magyar Intézet nagytermében rendezték meg a „Közép-európai kulturális alakzatok a kommunista totalitarizmussal szemben” című nemzetközi tudományos konferenciát.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc szlovén vonatkozásairól és az ’56-os magyar menekültekről is szó esett a Maribori Egyetemen tartott előadássorozaton.

A tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda a Far Eastern Shangrila Hotel báltermében tartotta az 1956-os emlékév alkalmából szervezett megemlékezését, melyben főszerepet kapott a budapesti Terror Háza Múzeum ’56-os forradalmi témájú roll-up kiállítása.   

Egy hónappal a 60. évforduló után Az 1956-os forradalom Magyarországon és a zsidó közösség címmel tartottak konferenciát az izraeli Maszuahban, a Nemzetközi Holokauszt Tanulmányi Intézetben. A rendezvényt a Massuah Intézet, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma és Magyarország Izraeli Nagykövetsége közösen szervezte.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc jugoszláviai vonatkozásainak témakörében középiskolások mérték össze tudásukat a szabadkai Új Városházán.